1913, Bécs. Jacob Levy Moreno és Pető András, két orvostanhallgató jóbarát figyeli a parkban játszó gyerekeket. A pszichodráma története itt kezdődik. Moreno (1889 Bukarest – 1974 New York) kanyargós utat járt be, amíg a huszadik század első felében megalkotta a pszichodrámát (melyet Mérei Ferenc honosított meg Magyarországon az 1970-es évek elején), míg Pető András nemzetközi hírű mozgásterapeuta lett. Barátságuk életük végéig megmaradt, Moreno 1963-ban, Pető meghívására járt is Budapesten.
A pszichodráma középpontjában a cselekvés, a cselekvés átélése, a cselekvés közben érzett érzelmek tudatosítása, belátása áll. Moreno a módszer kidolgozásakor a spontán önkifejezés és a kreativitás felszabadítására törekedett, miközben elsősorban nem az egyént, hanem az egyénekből álló csoportot helyezte a figyelem középpontjába.
A pszichodráma testi élményekkel, mozgásos játékokkal dolgozik. Az emlékeket és érzéseket a csoportban akcióba ülteti át, mivel a cselekvés megelőzi a nyelv kialakulását, ezáltal mélyebb érzelmi rétegek is megközelíthetőkké válnak.
A pszichodráma „élmény-terápia” is. A csoport segítségével megtapasztalhatjuk, hogy nem vagyunk egyedül a problémáinkkal. A játékok pedig olyan pozitív, közös együttes élményt tudnak adni amely még inkább segíti a spontaneitás, kreativitás és ezáltal a pozitív énkép és önértékelés erősödését.
Nincs még vége, olvass tovább!
