Inzulinrezisztencia

Az inzulinrezisztencia (IR) azt jelenti, hogy az inzulinA�rzA�keny szA�vetek (mA?j, perifA�riA?s szA�vetek: agy, izomszA�vet, zsA�rszA�vet) inzulin jelenlA�tA�ben a normA?lisnA?l kevesebb glA?kA?zt kA�pesek csak felvenni, ami azt eredmA�nyezi, hogy a normA?lis biolA?giai vA?lasz lA�trejA�ttA�hez jA?val magasabb (kA?ros mennyisA�gA�) inzulin mennyisA�gre van szA?ksA�g (Borsi-Lieber, 2014). Kialakul az inzulinrezisztenciA?hoz kapcsolA?dA? A?llapot, melyet hyperinzulinA�miA?nak nevezA?nk, A�s jellemzA�je a jelentA�sen megemelkedett inzulinszint a vA�rben.

Az inzulinA�rzA�keny szA�vetek tehA?t csak az A?tlagosnA?l nagyobb mennyisA�gA� inzulin jelenlA�tA�ben kA�pesek felvenni a glA?kA?zt. Ezt az extra inzulin szA?ksA�gletet a hasnyA?lmirigyben lA�vA� Langerhans-szigetek AY-sejtjei fokozott inzulintermelA�ssel, egy bizonyos hatA?rig kA�pesek kielA�gA�teni. Azonban kezelA�s nA�lkA?l, a AY-sejtek kimerA?lnek, A�s mA?r nem lesznek kA�pesek a fokozott mennyisA�gA� inzulin elA�A?llA�tA?sA?ra. Ekkor mA?r 2-es tA�pusA? cukorbetegsA�grA�l beszA�lA?nk. EzA�rt is szoktA?k az inzulinrezisztenciA?t a 2-es tA�pusA? cukorbetegsA�g elA�szobA?jA?nak is nevezni.

Az inzulinrezisztencia diagnA?zisa A�sszetett feladat, a�zfigyelembe kell ugyanis venni, hogy az egyA�nek kA�zA�tti inzulinA�rzA�kenysA�g hat-tA�zszeres mA�rtA�kben vA?ltozhat, valamint, hogy az inzulinhatA?s kA?lA�nbA�zA� okok – pA�ldA?ul pubertA?s, terhessA�g, az A�trend szA�nhidrA?t/zsA�rtartalmA?nak mA?dosulA?sa stb. – folytA?n, ugyanazon egyA�nben is jelentA�s mA�rtA�kben mA?dosulhat. Legjobban – de korA?ntsem kizA?rA?lagosan – az inzulin A�lettanitA?l elmaradA? vA�rcukorcsA�kkentA� tulajdonsA?gA?val jellemezhetA�, hozzA?tA�ve, hogy amikor az inzulinhatA?s kA?rosodA?sa a vA�rcukorszint kA�vA?nttA?l elmaradA? csA�kkenA�sA�ben is tA?krA�zA�dik, az mA?r a patogenetikai tA�rtA�nA�sek elA�rehaladott A?llapotA?t jelzi.a�? (Winkler a�� Cseh, 2009, 772.o.) Azaz nem elA�g csak az inzulinszintet megmA�rni. A diagnA?zis a gyakorlatban cukorterhelA�ssel, cukorterhelA�ses vA�rvA�teli sorral tA�rtA�nik. Ennek sorA?n a laborban nem csupA?n a pA?ciens vA�rcukorszintjA�t hatA?rozzA?k meg, hanem a vA�r inzulinszintjA�t, az inzulin-elvA?lasztA?s idA�beli mA�rtA�kA�t is. Ehhez alapA�rtA�kkA�nt mindig megnA�zik a vA�r A�hgyomri cukor- A�s inzulinszintjA�t, majd ezt kA�vetA�en 75 gramm, vA�zben oldott szA�lA�cukrot itatnak a pA?cienssel. EzutA?n tA�bb ponton – pA�ldA?ul a harmincadik, hatvanadik, szA?zhuszadik percben – A?jra megmA�rik a vA�rcukorszintet, A�s vele egyA?tt az inzulinszintet. Ennek eredmA�nyekA�nt az orvos kA�t grafikont kap: az egyik a cukorszintet, a mA?sik az inzulinszintet mutatja. A gyakorlA? orvosok leginkA?bb a vA�rcukorszint A�s inzulinszint arA?nyait nA�zik a diagnA?zis felA?llA�tA?sakor, bA?r a szakirodalomban gyakran talA?lkozhatunk a HOMA-index fogalmA?val, mint diagnosztikai mutatA?. (Maga az index az A�hgyomi vA�rcukor A�s az A�hgyomri inzulin szorzatA?bA?l szA?molandA?, A?gy, hogy ezt a szorzatot elosztjA?k 22,5-el. Inzulinrezisztencia-hajlamra az utalhat, ha ez az index 2 fA�lA�tt van, ha pedig az az A�rtA�k meghaladja a 4-et, ott mA?r inzulinrezisztenciA?rA?l van szA?.)

Az inzulinrezisztencia oka leginkA?bb genetikai, de A�nmagA?ban az A�rA�klA�tt genetikai hajlam nem elegendA� a betegsA�g kialakulA?sA?hoz. Az inzulinrezisztencia megjelenA�sA�ben fontos szerepet kapnak a megvA?ltozott A�letmA?dbA?l adA?dA? kA�rnyezeti tA�nyezA�k:

  • a helytelen tA?plA?lkozA?s (rendszertelen, ritka A�tkezA�sek, tA?lzott kalA?ria-bevitel, a rostszegA�ny tA?plA?lkozA?s, a zsA�rdA?s, telA�tett zsA�rsavakban gazdag A�telek preferA?lA?sa)
  • fentiekkel szoros A�sszefA?ggA�sben a tA?lsA?ly, elsA�sorban a hasra lokalizA?lA?dA? elhA�zA?s
  • a mozgA?sszegA�ny A�letmA?d (rendszeres sport hiA?nya ugyanA?gy, mint a kA�zlekedA�s gA�pesA�tettsA�gA�bA�l fakadA? mozgA?shiA?ny)
  • a fokozott stressz (MolnA?r, 2009).

Az inzulinrezisztencia elA�fordulA?sa nagyjA?bA?l megegyezik a cukorbetegsA�gA�vel (kA�rA?lbelA?l 8%), illetve meg is haladja azt. Pontos felmA�rA�sek azonban – a szA�rA�s hiA?nya miatt – nem A?llnak rendelkezA�sre. Az inzulinrezisztencia leginkA?bb a nA�ket A�rinti, akiknA�l tA?lsA?ly esetA�n mA?r fiatal felnA�ttkorban is megjelenhet ez a problA�ma. A kezelA�s teljes A�letmA?dvA?ltA?ssal jA?r: megfelelA� diA�ta (napi A�tszA�ri A�tkezA�s, szA�nhidrA?ttartalom A�s kalA?riA?k figyelA�se hasonlA?an a cukorbetegek diA�tA?jA?hoz valamint a cukortartalmA? A�s a fehA�r lisztet tartalmazA? A�telek kerA?lA�se) A�s rendszeres sport – a mozgA?s ugyanis nagyon fontos szerepet tA�lt be a szA�nhidrA?t-anyagcserA�ben. SzA?ksA�g esetA�n gyA?gyszerrel (A?ltalA?ban metformin-hidroklorid hatA?anyagA? kA�szA�tmA�nnyel, mint pl. Metformin, Merckformin) is segA�thetA� az inzulinszint beA?llA�tA?sa. A diA�ta, a mozgA?s A�s a gyA?gyszeres kezelA�s egyA?tt a�zhA?rmas alapkezelA�sa�? nA�ven vA?lt ismerttA�. Az A�letmA?dvA?ltA?s egA�sz A�letre szA?l, ugyanis ez egy krA?nikus betegsA�g, nem gyA?gyA�thatA? meg teljesen, de a megfelelA� kezelA�ssel akA?r tA?netmentessA�g is elA�rhetA�.

Az inzulinrezisztencia a fA�rfiak termA�kenysA�gA�re is hatA?ssal van, de ez a mai orvoslA?sban mA�g egy kevA�ssA� ismert terA?let. MA�g a nA�gyA?gyA?szok jelentA�s rA�sze A�mA?r hallott arrA?l, hogy a PCOS mA�gA�tt IR A?ll(hat) A�s jA? esetben tovA?bbkA?ldi a pA?cienst endokrinolA?gushoz (fA�leg, ha tA?lsA?lyos a pA?ciens), addig az androlA?gusok ha nem talA?lnak sem szervi, sem hormonA?lis, sem gyulladA?sos okot a gyenge spermakA�p mA�gA�tt, szA�ttA?rjA?k a kezA?ket. Pedig a szA�nhidrA?t anyagcserezavar nem csak a nA�k betegsA�ge!A�A?me egy videA?, amelyen egy tA?jA�kozott orvos(nA�) beszA�l mindezekrA�l.

Nincs mA�g vA�ge, olvass tovA?bb!